Berlin az atomerőművek bezárásának tervezésekor még nem kalkulálhatott a jelenlegi energiagazdasági körülményekkel. Az átállás zöldjét a nukleáris energia hiánya rozsdabarnává, Németországot pedig Európa egyik legnagyobb klímarombolójává teszi.
Németország április 15-én lekapcsolta maradék három nukleáris erőművét, ezzel mintegy fél évszázad után végérvényesen (?) hátat fordított az atomkorszaknak. Húsz évvel ezelőtt még 19 reaktor vigyázta az ország energiabiztonságát, ám addigra a mostani kormánykoalíciós párt, a Zöldek olyan nyomás alá helyezték a kabinetet, hogy az bejelentette a kapacitások fokozatos leépítését és az áttérést a megújuló energiaforrásokra.
A kivitelezés már döcögősebb volt: az évtized végéig mindössze három erőművet állítottak le, ám 2011 márciusában a japán fukusimai baleset felpörgette az eseményeket. Az atomellenes hangulat mindent elborított, Angela Merkel kancellár pedig értette a nép szavát, így 2022-ig beütemezte az erőművek teljes leállítását, és már abban az évben hatot ki is vonatott a forgalomból. Ahogyan az MCC Klímapolitikai Intézet friss tanulmányában áll:
Az utolsó három reaktor, a Neckarwestheim 2, az Emsland és az Isar 2 együtt 4,1 GWh termeléssel járul hozzá a német energiaellátáshoz, ami a villamosenergia termelés nagyjából 6-7 százalékát teszi ki.
A németek tulajdonképpen a szokásos precizitással kiviteleztek egy tervet, ám egyáltalán nem kalkuláltak a külső, negatív körülményekkel. A kormány még akkor is makacsul ragaszkodott a leállítási ütemezéshez, amikor már világosan látszott annak hátulütője. Az, hogy 2022 vége helyett idén áprilisig egyáltalán meghosszabbították az utolsó három reaktor működési idejét, már csak Olaf Scholz kétségbeesett döntésén múlott, amikor tavaly októberben kancellári jogkörével élve egy személyben határozott a további üzemeltetésről.
A Klímapolitikai Intézet tanulmánya rámutat a németek legnagyobb baklövésére: az erőművek bezárására készített tervben ugyanis döntő részben az olcsó orosz földgázra építettek. Kalkulációik szerint az Északi Áramlat 1-2 vezetéken elegendő mennyiségű gáz érkezett volna Németországba ahhoz, hogy a megújuló energia technológiájának kiépítéséig megoldja a villamosenergia-biztosítást. Ebbe az idilli hangulatba rondított bele az ukrajnai háború, a szankciós politika, az orosz válaszembargós intézkedés, majd az Északi Áramlat vezetékek elleni szabotázsakció. A minden képzeletet felülmúlóan berobbanó energiaválság olyan pánikhangulatot okozott a kormánykoalícióban, hogy – felrúgva a német költségvetési alapfilozófiát – 200 milliárd eurós gigahitelt vett fel a rezsicsökkentés biztosítására, óriási ellenszenvet váltva ki ezzel az EU-ban, ahol protekcionista törekvésekkel és Európa magára hagyásával vádolták a Scholz-kabinetet.
Az atomerőművek leállítása azonban – a jelzőlámpa-koalíció zöld része miatt – nem lehetett alku tárgya. Így aztán a németek átálltak a szénalapú energiatermelésre és a csillagászati összegű villanyszámlák fizetésére. Németországban 2022-ben a villamosenergia 30,9 százalékát állították elő szénből, ezzel az energiatermelés során 458,7 tonna szén-dioxid került a levegőbe percenként. A tanulmány szerzői kiemelik:
A szénerőművek összesen 19 GW átlagos kapacitással működtek, a bezárt erőművek viszont 16,2 GW-t tudtak volna biztosítani, azaz a német szénerőművek karbonkibocsátásának 85 százalékát tudnák kiváltani. A németek tehát az atomerőművek bezárásával – a megújulókra való átállás fedezékében – Európa egyik legkeményebb klímarombolóivá váltak.
A német, hagyományosan atomellenes közvélemény hangulata a magas energiaárak hatására menet közben megváltozott: a lakosság körében a nukleáris energia elutasítottsága 2022-re 20 százalékra csökkent. De ez már semmin nem változtatott. Miközben több európai ország is erőművei megtartásán és újak építésén dolgozik (Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Svédország, Finnország), a Zöldek ellenállása miatt a német kormány befejezte, amit két évtizeddel ezelőtt megkezdett. Az időzítés nem is lehetett volna rosszabb. „Az április 15-i dátum egyben azt is jelenti, hogy várhatóan további 72 tonna szén-dioxiddal nő Németország percenkénti kibocsátása.”
Fotó: A Greenpeace környezetvédő szervezet aktivistái a „Csináljatok helyet az energiafordulatnak" jelentésű feliratot vetítik a már leszerelt philippsburgi atomerőmű egyik hűtőtornyára 2020. május 13-án, egy nappal a tornyok lebontása előtt.
MTI/EPA/Ronald Wittek
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Nagy vihar van készülőben a német labdarúgásban.
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
Egy pince födéme nem bírta a 3,5 tonnás súlyt a VII. Kerületben.
