Az Energiaklub felkérésére készített kutatás szerint a következő évtizedekben 25 százalékkal emelkedik majd a nagykereskedelmi áramár, ami azt jelenti, hogy a Paks II működésének első húsz évében az államnak évente átlagosan 100 milliárd forinttal kell kisegítenie a vállalatot, hogy működőképes maradjon.
Az Energiaklub Felsmann Balázst, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetőjét kérte fel egy kutatás elvégzésére a Paks II majdani működésről. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a nemzetközi szerződés szerinti 2,5 milliárd eurónyi önrészen felül szükség lesz-e további állami forrásokra Paks II működése alatt?
Az erőműtársaságnak a működés éveiben egyfelől folyamatosan ki kellene termelnie az orosz hitel adósságszolgálatából adódó pénzügyi kötelezettségeket, másrészt bizonyos mértékű nyereséget is biztosítania kellene a beruházónak, aki ez esetben a magyar állam.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a következő évtizedekben 25 százalékkal, azaz nagyjából az Európai Bizottság előrejelzésének megfelelő mértékben emelkedik majd a nagykereskedelmi áramár, amin Paks II értékesíteni tudja a termelt áramot. Ebben az esetben a magyar államnak a működés első húsz évében évente átlagosan 100 milliárd forinttal kell kisegítenie a vállalatot, mert a várható bevételek nem lesznek elegendőek a kötelezettségek teljesítéséhez.
Az eredmények szerint a projekt ebben az esetben súlyosan veszteséges lesz. Üzleti értelemben akkor térülne meg a projekt, vagyis akkor biztosítaná az üzleti beruházásoktól általában elvárt 8 százalékos hozamot, ha a jelenlegi nagykereskedelmi áramár 90-100 százalékkal emelkedne, azaz nagyjából a duplájára nőne. Egy ilyen mértékű áremelkedés azonban irreális; magasan meghaladja a nemzetközi szervezetek előrejelzéseit – írja közleményében az Energiaklub.
„Amennyiben Paks II működőképessége tartósan csak úgy tartható fenn, hogy az állami tulajdonos folyamatos pótlólagos forrásokat kénytelen nyújtani az erőmű működőképességének fenntartásához, úgy ez egyértelműen olyan szelektív előnyt nyújt a társaságnak más áramtermelőkkel szemben, amely állami támogatásnak minősül. Ez az Európai Unió szabályozásaival ellentétes” – mondta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője.
A tanulmány készítőinek vélekedése szerint a magyar kormánynak változtatnia kellene a projekthez fűződő kommunikációján: el kellene magyaráznia az állampolgároknak, hogy bár az atomerőműben termelt áram várhatóan nem lesz olcsó és az erőmű működtetése jelentős közpénzeket fog felemészteni, miért akarja mégis megvalósítani a projektet.
Úgy tűnik, újraindul az amerikai atomkorszak. A Biden-kormányzat a múlt héten jelentette be, hogy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt nyújt egy délnyugat-michigani atomerőmű újraindításához, annak ellenére, hogy a méregzöldek reakciója borítékolható. Ez a döntés precedensértékű, ugyanis ez lenne az első ilyen létesítmény, amelyet megint működésbe hoznak az Egyesült Államokban.
Dróntámadás érte az atomerőművet Ukrajna megszállt részén, a két fél egymásra mutogat, de ez tényleg nem játék – Somkuti a Mandinernek!
Az egyik blokkot is eltalálták az ukránok.
A többlet oka főként az utóbbi napok napsütéses időjárása.
Elsősorban a járműiparhoz köthető beruházások miatt megnőtt az energia iránti kereslet.
Mintegy 5,5 tonna radioaktív szennyvíz szivárgott szerdán a fukusimai atomerőműből a Csendes-óceánba Japánban – közölte a helyi média szerdán.
Téves megállapítás alapján írta alá a törvényt.
Balogh Botond (ha nem is lépett mindig pályára) az utóbbi időben rendszeresen tagja volt a magyar labdarúgó-válogatott keretének.
