Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Milyen hadműveletek várhatóak 2023 kora tavaszán? Elegendő-e a felajánlott nyugati nehéztechnika az ukrán áttöréshez? Az orosz hadászati tartalékok vagy a nyugati modern fegyverek dominálják-e majd az „anyagháborút”? A biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük a Mandiner Világrend adásában.
***
„A tavaszra várt offenzívák kulcskérdése az lesz, hogy a mennyiség vagy a minőség fog-e dominálni. Komoly haditechnikai eszközállomány nélkül a hatalmas orosz mennyiségi fölényt nem lehet ellensúlyozni" – mondja műsorunkban az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Csiki Varga Tamás szerint Ukrajna mindenképpen területi veszteséget fog elszenvedni, de szuverenitása és függetlensége megmarad a háború után is. Oroszország politikai szándéka az, hogy Ukrajnától területeket szerezzen, illetve meggyengítse azt, ugyanakkor nem fogja tudni megakadályozni, hogy nyugati szomszédja a nyugati befolyási övezetbe kerüljön.
Győzhet-e Ukrajna a nyugati nehéztechnikával?
A Mandiner Világrend vendége Csiki Varga Tamás, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa volt.
Az adás itt tekinthető meg:
***
„Ez az anyagháború egyelőre senki felé nem döntötte el a háborút” – vélekedett bevezető válaszában a biztonságpolitikai szakértő. Csiki Varga Tamás szerint a reális forgatókönyvek szerint
az pedig illúzió, hogy Kijev akár nyugati fegyvercsomagok segítségével is az összes elvesztett területeit vissza tudná foglalni. Oroszországnak ugyanis komoly tartalékai vannak, politikai szándékát, a területek elcsatolását és Ukrajna meggyengítését pedig vaskézzel próbálja majd végigvinni. Az NKE kutatója úgy véli azonban, hogy ez a cél csak részlegesen lesz megvalósítható: Ukrajna szuverenitása és függetlensége nem fog megszűnni a háború végére sem, nem lesz újra orosz befolyású terület, Oroszország nem tudja elérni, hogy kikerüljön a nyugati befolyási övezetből.
Csiki Varga szerint a nyugati fegyverszállításokat elsősorban nem az értékközösség motiválja, hanem az a stratégiai szándék, hogy ne engedjék Ukrajnát elbukni. A nehéztechnika átadása az orosz erőfeszítések ellensúlyozását szolgálja a nyugatiak részéről – tette hozzá.
Csiki Varga Tamás
2023 tavaszán előállhat az a helyzet, hogy az oroszok „egy újra hadrendbe állított eszközparkkal, bőséges emberállománnyal” igyekeznek eldönteni a háborút, vagy legalábbis a műveleteket átlendíteni a holtponton.
Az oroszoknak nagyobb emberanyag áll rendelkezésükre, az új egységek kiképzettsége azonban kérdéses, mert az oroszországi laktanyák kiképzőinek egy részét már bevetették, és komoly veszteségek voltak a soraikban – nem véletlen, hogy belarusz területeken folyik sok orosz tartalékos kiképzése jelenleg – magyarázta a szakértő. Csiki Varga hozzátette: az oroszok a lerakatokból elő tudnak venni régi fegyverzetet, de annak kicsi a harcértéke;
és ezt nem tudják jól pótolni.
Az ennek ellenére meglévő orosz mennyiségi fölényt azonban Ukrajna csak komoly haditechnikai eszközállománnyal lehet képes ellensúlyozni, ezért a nyugati fegyverzet-szállításoknak döntő szerepük van. Az ukrán igény tavaly nyár végén 300 harckocsi és 700 páncélozott harcjármű volt – a herszoni ellentámadást csak ezek birtokában látták folytathatónak.
Az ukránok őszre a stratégiai kezdeményezést elvesztették, a tél egy állóháborút hozott, „az oroszok minden frontszakaszon 3-4 vonalmélységben erődítettek, ami arról is szól, hogy ha megérkeznének az amerikai-nyugati támadófegyverek, akkor a védekezés egy összehangoltabb, komplexebb mutatvány legyen, mint amit korábban Harkivnál mutattak” – fogalmazott az NKE kutatója. Csiki Varga Tamás úgy vélte,
és ugyanígy nehéz hadműveletet vinni olyan terepen is, ahol folyók, természetes akadályok nehezítik az áttörést.
Mint mondta, a várható tavaszi orosz hadművelet célja a két donbaszi régió teljes területének elfoglalása lehet, míg ukrán részről vélhetően Zaporizzsje környékén indulhat meg egy támadás dél felé Melitopol irányába, hogy kettévágják az oroszok által megszállt dél-ukrajnai területeket.
Csiki Varga szerint „van egyfajta versenyfutás” a két fél között, hogy ki és milyen formában kezdi meg a tavaszi offenzívát, mert a stratégiai kezdeményezés meghatározhatja azt, hogy hol és milyen feltételek mentén zajlik majd a további fegyverzetátadás.
A biztonságpolitikai elemző szerint 900 harckocsival át lehet törni egy frontszakaszt, ha azt megfelelő számú páncélozott harcjármű követi, és meg tudják tartani az elfoglalt területeket. De felhívta a figyelmet arra, hogy egy sikeres támadás után kell egy követező hadműveleti egység, az úgynevezett „sikerkifejlesztő lépcső”, vagyis a behatolás után a támadók megpróbálják bekeríteni a védekező erőket, a támadás lendületének fenntartásához pedig folyamatos utánpótlásra van szükségük.
Csiki Varga szerint
de az orosz mennyiségi fölény áttöréséhez több nyugati harckocsira lesz szükség. „A nehéztechnika azért létfontosságú, mert a front áttöréséhez a mozgékonyságot, a túlélőképességet és a tűzerőt adja” – tette hozzá.
„A Leopardokon kívül más harctéri alkalmazást más eszközökkel nem fognak tudni biztosítani” – közölte a szakértő, aki szerint eleve a Leopard tankból van a legtöbb Európában (1800 darab), és a használatára való kiképzés is észszerű döntés lenne.
Ami az Abrams harckocsikat illeti, Csiki Varga Tamás emlékeztetett, hogy
de ezek a NATO védelmi kapacitását képezik, ekképp az amerikaiak ezt egyelőre nem akarják átadni az ukránoknak. Az sem utolsó szempont, hogy a legfejlettebb technika átadása azzal a veszéllyel is járhat, hogy az orosz kézre jutó tankok technológiáját az ellenfél tanulmányozni tudja majd.
Csiki Varga felhívta a figyelmet, hogy az orosz légierőnek jelentős tartalékai vannak még, a modern nyugati páncélosokkal végrehajtott ukrán támadást komoly légicsapásokkal meg lehet akasztani.
hogy a harckocsik támogatására „hadműveleti szintű támadásokat tudjanak végrehajtani”. Az orosz MIG-ek ellenében az amerikai F-16-osok képesek lennének légi fölényt kialakítani az ukrán légtérben.
Az ukránok számára a háború kimenetele létkérdés:
„Ha Oroszország abbahagyja a háborút, akkor vége a harcnak; ha Ukrajna hagyja abba, akkor vége Ukrajnának”
– vonta le a konklúziót Csiki Varga Tamás. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint nyugati fegyverzettek az ukránoknak vannak lehetőségeik egyes területek visszafoglalására, de csak korlátozottan.
Orosz részről szintén kardinális kérdés a területfoglalás, hiszen négy ukrán megyét is magukhoz csatoltak, olyan területeket, amelyek fölött nem sikerült egyelőre megvalósítani az orosz fennhatóságot, és jelen állás szerint nem valószínű, hogy ezeket a területeket az oroszok 2023-ban el tudnák foglalni. „Amíg ezek a területek nem állnak orosz ellenőrzés alatt, addig hosszútávú fegyverszüneti egyezményre az oroszok nehezen fognak készen állni” – hívta fel a figyelmet Csiki Varga, hozzátéve:
„A mennyiség és minőség küzdelme még nem dőlt el”, a tavaszra várt offenzívák kulcskérdése pedig az lesz, hogy a mennyiség vagy a minőség fog-e dominálni – zárta gondolatait Csiki Varga Tamás a Mandiner Világrend című műsorának eheti adásában.
--
Nyitókép: Leopard 2-es tank egy német hadgyakorlaton Augustdorf mellett február elsején – forrás: INA FASSBENDER / AFP