Peking mintegy duplájára emeli a szénerőművek energiatermelését, ugyanakkor csúcsra járat mindent a megújulók területén is. Az energiabiztonság mindenek felett! – hangzik a jelmondat.
Kína globálisan is kimagasló szerepet játszik a megújuló energiára való átállásban, ugyanakkor egyelőre esze ágában sincs a hagyományos energiatermelési módokat elhanyagolni. Peking már tavaly bejelentette, hogy 2023-ban a lehetőségek függvényében maximalizálni fogja szénerőműveinek kapacitását, ami azt jelenti, hogy a nagyjából 40 gigawattos termelési teljesítményt 70 fölé fogja tolni. A szándék mögött egyértelműen az energiabiztonság prioritása áll: Peking soha többé nem akarja átélni a 2021-ben bekövetkezett energiaválságot, és az abból fakadó ipari lebénulást.
A szándékot a bányászati adatok maximálisan támogatják: tavaly annak ellenére termelt rekordmennyiséget – 4,5 milliárd tonnát – a szénipar, hogy a Covid-járvány miatti lockdownok és munkabeszüntetések miatt visszaeséssel zárta az évet.
A szénerőművek felpörgetése mellett ugyanakkor Peking továbbra is rekordsebességgel igyekszik kihasználni a megújuló energiára való átállást. A szénerőművek kapacitásnövelése még a nagy ugrás ellenére sem éri el azt a szintet, amelyet Peking az idén a megújulók szegmensében tervez. A napenergia területén 100 gigawattos, míg a szélenergia esetében 65 gigawattos kapacitásnöveléssel számolnak, ez pedig azt eredményezi, hogy 2023-ban a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés a teljes kapacitás több mint 50 százalékáért fog felelni.
Fotó: napelemfarm Kínában (MTI/EPA/Alex Plavevski)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
A K–1 Podlijot radarrendszert 2015-ben rendszeresítették.
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
