Még a reaktorok is belezöldültek, ahogy az Európai Tanács és az Európai Parlament megegyezett, hogy az atomenergiát az EU szén-dioxid-mentesítésének stratégiai technológiájaként kezelik.
Megegyezett a tagállamok vezetőit tömörítő, tagállami érdekeket szem előtt tartó Európai Unió Tanácsa és az erősen balos, ideologikus Európai Parlament február 6-án, kedden, hogy a nukleáris energiát, mely a zöldek célkeresztjében van, mégis stratégiai eszköznek tekintik az EU dekarbonizációjában, azaz a szénenergiától való megszabadulásban – írja az EurActiv.
Miközben a német zöld-baloldali kormány bezárta a Németország maradék atomerőműveit is, Franciaország (ahol amúgy is hatvan atomerőmű működik) nagyszabású atomenergia-programba kezdett nemrég.
A 2023 márciusában kezdeményezett Net-Zero Industry Act kezdeményezés az EU zöld átállását és kibocsátásmentességét segítené elő a zöld ipari terven (Green Deal Industrial Plan) belül, melynek célja az úgynevezett klímasemlegesség. Ekkoriban Ursula von der Leyen bizottsági elnök még azt nyilatkozta, hogy az atomenergiát csak szigorú megkötésekkel, specifikus esetekben fogadják el stratégiai jelentőségűnek az EU dekarbonizációs erőfeszítéseiben.
Ezzel szemben a parlament, a tanács és az Európai Bizottság tárgyalói kedden háromoldalú egyeztetésen erősítették meg a nukleáris energiával kapcsolatos projektek „stratégiai” jellegét. A megállapodás magában foglalja a kipróbált és tesztelt nukleáris, valamint a jövőbeni harmadik és negyedik generációs technológiákat, azaz a kis moduláris reaktorokat (SMR) és a fejlett atomreaktorokat (AMR).
„Az üzenet egyértelmű:
az EU elismeri, hogy atomenergiára van szükségünk a zöld megállapodás céljainak eléréséhez”
– mondta Christophe Grudler francia EP-képviselő, a Renew Europe képviselőcsoport tagja az Euractivnak.
Ez azt jelenti, hogy az ezekhez a technológiákhoz alkatrészeket gyártó gyárak élvezik az egyszerűsített engedélyezési eljárások előnyeit; a határidők nagyobb projektek esetében 18-12, a kisebbek esetében pedig 12-9 hónap. Az atomenergia európai bővítéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztését ezen projektek közbeszerzési prioritási kritériumai is elősegítik. Minden uniós ország szuverén lesz a területén stratégiainak tekintett projektek meghatározásában, és élvezi a gyorsabb engedélyezési és az egyszerűsített adminisztratív eljárásokat.
Ennek eredményeként „a kétféle energia (megújuló és nukleáris) végre egyenlő bánásmódban részesül”
– nyilatkozta Grudler.
Eredetileg az Európai Bizottság márciusi javaslatában két listát terjesztett elő a „zöld” technológiákról – egy „stratégiai” és egy „nettó nulla” listát. A nukleáris technológiák csak a kevesebb támogatást és előnyt élvező „nettó nulla” listán jelentek meg, megtagadva tőlük a „stratégiai” státuszt. Ráadásul csak a harmadik és negyedik generációs atomreaktorok kerültek bele, a meglévők nem.
Ráadásul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, mint említettük, nyilatkozatban is ragaszkodott ahhoz, hogy az atomenergia nem stratégiai jelentőségű.
Még kevésbé volt oda az atomenergiától az Európai Parlament, ami egy listát készített 17 technológiáról (a szöveg előadója, Christian Ehler volt az Európai Néppártból). A Tanács a maga részéről kitartott a kétlistás megközelítés mellett, a maghasadást és az üzemanyagciklust a „stratégiai” listára, míg a többi nukleáris technológiákat a „nettó nulla” listára helyezte.Franciaország üdvözölte ezt a megközelítést, ellentétben Németországgal, Ausztriával és Luxemburggal. A végső intézményközi tárgyalások (háromoldalú egyeztetések) után végül megmaradt az egységes lista logikája.
Nem meglepő módon a környezetvédő csoportok nem elégedettek az eredménnyel.
A német Deutsche Umwelthilfe nem kormányzati szervezet a megállapodást „kétes kompromisszumnak” nevezte a „drága, magas kockázatú technológiák javára”. Szerinte a nukleáris energia további használat a nap- és szélenergia felhasználását veszélyezteti.
Nyitókép: MARKUS SCHREIBER / POOL AP / dpa Picture-Alliance via AFP
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Az Európai Bizottság elnökének megkopott varázsáról ír publicisztikájában a The Economist.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség és összetartozás fontosságát hangsúlyozták.
Nehezen viselte a Liverpool egyiptomi labdarúgója, hogy csak csereként, a 79. percben küldte őt pályára a német edző a West Ham elleni szombat délutáni Premier League-meccsen.
