A megújuló energia csak elsőre tűnik megváltásnak a kibocsátáscsökkentésért folyó küzdelemben: arányának növelése egy ponton korlátokba ütközik, az atomenergiával is számolni kell – állítja egy neves szerzőket felvonultató friss tanulmány.
Lóránt Károly írása a Mandiner hetilapban.
Robert Roos holland képviselő kezdeményezésére egy közel ötszáz oldalas tanulmány látott napvilágot az Európai Unió kívánt klímasemlegességéről és az oda vezető útról. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Újítsuk Meg Európát képviselőcsoport védnöksége alatt született tanulmány egyes fejezeteit különböző tudományos területek szakértői készítették, a bírálók között ott van a 2018-as közgazdasági Nobel-díjas William Nordhaus professzor, Joeri Rogelj, a Grantham Institute tudományos igazgatója, Fabien Roques, a Compass Lexecon elnökhelyettese és számos más kiváló tudós.
A tanulmány mögött álló két parlamenti csoport – amely egyúttal a szerzői jogok tulajdonosa is – eltérő filozófiát képvisel. A liberális Újítsuk Meg Európát a párizsi klímaegyezmény megvalósítása mellett tör lándzsát: „Egy fenntartható kontinensért teszünk erőfeszítéseket. Nincs B bolygónk, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy megőrizzük a jövő nemzedékeinek azt, amink van.” Szerintük a 2015-ös párizsi megállapodásban foglalt elvárásokat nemcsak be kell váltani, túl is kell szárnyalni. Az Európai Konzervatívok és Reformerek csoport mindezt nem vitatja – még ha a párizsi megállapodás nyilvánvalóan végrehajthatatlan is –, ám azon az állásponton van, hogy csakis racionálisan lehet megvalósítani, mégpedig atomerőművekkel. „Ha az Európai Unió és globális partnerei valóban kezelni akarják az olyan kérdéseket, mint az éghajlatváltozás, az újrahasznosítás, a hulladékkibocsátás, a szennyezés, az élelmiszer-minőség és -biztonság, akkor az EU-nak olyan észszerű és fenntartható intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek nem rónak szükségtelen és költséges terheket a tagállamokra.” Az ECR képviselőcsoport a teljesíthetetlen, irreális célok helyett ambiciózus, fokozatos és észszerű megközelítést támogat, amelyet minden tagállam el tud fogadni. A tanulmány mindenekelőtt rámutat: még ha az unió meg tudná is valósítani saját klímasemlegességét, az alig lenne hatással a globális felmelegedésre – hiszen az EU a teljes szén-dioxid-kibocsátás mindössze 10 százalékáért felel. Ha ez az elképzelés 2050-re megvalósulna, az legfeljebb 0,02–0,06 Celsius-fokkal tudná csökkenteni a globális hőmérsékletet.
Az unió erőfeszítései azért is hiábavalók, mert közben más országok kibocsátása ütemesen növekedni fog, és ezt Brüsszel sem megakadályozni, sem kompenzálni nem tudja. A tanulmány egy piaci szemléletű megoldási javaslattal él: az EU úgy akadályozhatná meg más országok kibocsátásnövelését, hogy felvásárolja előlük a fosszilis tüzelőanyagokat. Ám a szerzők rögtön be is bizonyítják, hogy ez egyrészt anyagilag lehetetlen, másrészt ellenkezne az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, amely kimondja, hogy minden fejlődő országnak biztosítani kell a megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférést.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
