Nahát, egy merő örömhír ez a TISZA-lista – nagyon köszönjük, Magyar Péter úr!

(Nyitókép: Magyar Nemzet / Havran Zoltán)

Elkészült hát a TISZA Párt EP-képviselői posztra pályázó jelöltjeinek listája – ami több szempontból is kifejezetten jó hír.

Ott kezdődik, hogy végre a legszkeptikusabbak is megkapták a bizonyítékot:

A tízből két jelölt is arról számol be, hogy jobbnál jobb külföldi munkahelyeken dolgozott, de az elmúlt években a hazatérés mellett döntött, egyikük ráadásul tavaly, a választások utáni Nagy Emigrálhatnék közepette.

Emellett megállapítható, hogy megbukott az az ellenzékiek körében gyakori követelés, miszerint „aki nem itt él, az ne szóljon bele a választásokba”. Hiszen sikerült Magyar Péter listájának második helyére beszavazni egy 16 éves kora óta (azaz több mint két évtizede) Angliában, illetve időnként az Egyesült Államokban élő jogászt – ha akár a battonyaiak és a csanytelekiek szuverén uniós képviselete is rábízható lehet olyanra, aki tinédzser kora óta két júniusnyi és egy júliusnyi időt élt és dolgozott Magyarországon, és aki egy esetleges brüsszeli kaland után az Egyesült Királyságba térhet haza,

Apropó szuverén: kormánypárti agytrösztök valószínűleg külön bónuszként értékelik, hogy a Fidesszel olykor elégedetlen jobboldali-konzervatív szavazók számára

aki szerint az Európai Parlament „nagyon fontos számonkérési lehetőség” a kormánnyal szemben – kevéssé valószínű, hogy ezek alapján a Fidesz térfeléről tömegek látnák meg benne a magyar szuverenitás kellően határozott brüsszeli védelmezőjét és az uniós pénzek hazavarázslóját.

Aztán lehet örülni annak is, hogy választók tízezrei ismerik el most világnézeti elfogultság nélkül a tudást és a tehetséget. Hiszen jellemzően nem ismert, hogy keresztényszociális érzelmű-e a TISZA Párt adott jelöltje vagy balliberális, a Fideszre szavazott-e 2022-ben vagy Márki-Zay Péterre, hogyan nyomná meg a gombot az EP-ben, ha Ukrajna kerül napirendre, satöbbi – elegendő a puszta bemutatkozás, és már hatódnak is meg számosan:

Ezen a ponton ugyanakkor élnék egy találós kérdéssel. Ki az? Négygyermekes jogász; az ELTE után (a gimnáziumi évek alatt letett három nyelvvizsgájával) Strasbourgban szerzett szakdiplomát a nemzetközi összehasonlító emberi jogok területén, majd 27 évesen egy flensburgi székhelyű kisebbségügyi kutatóintézetnél helyezkedett el nemzetközi jogászként. 2003–2004-ben (harmincas évei elején) a Magyar Tudományos Akadémia elnökének főtanácsadója volt; mára húszéves brüsszeli tapasztalattal és háromnyelvű publikációs listával rendelkezik, egyébként négy idegen nyelven beszél.

Ha a Magyar Péter oldalára feltöltött videók egyikében hallhattuk volna mindezeket, ugye feltört volna a sóhaj, hogy micsoda szorgos, világlátott nő ez is? Nem is szeretnék senkit sem háborgatni a buborékjában, de

Hasonló a helyzet azzal az Európa szakirányon PhD-zett okleveles közgazdásszal, aki ösztöndíjjal tanult a Marylandi Egyetemen, majd elvégezte a párizsi École Nationale d’Administration képzését, közben szakmai gyakorlaton volt Mexikóban és Spanyolországban, valamint a francia Nemzetgyűlésnél, az Európa Tanácsnál és az Európai Bizottságnál; 24 éves korában lett (a ’90-es évek elején) az Országgyűlés Európai Uniós Ügyek Bizottságának tanácsadója, majd főtanácsadója, illetve az EU-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság magyar titkára, hogy aztán római és madridi nagykövetként szerezzen átfogó tapasztalatokat, a kettő között pedig az ELTE óraadó tanáraként és az Európai Néppárt „Európai politika” munkacsoportjának magyar tagjaként tevékenykedjen.

De folytathatnánk a sort az olimpiai bronzérmes, háromszoros paralimpiai bajnok marketingkommunikációs szakközgazdász és sportdiplomata Szekeres Páltól kezdve a nemesgörzsönyi általános iskolából indult, és a pécsi, londoni és egyesült államokbeli tanulmányai után a növénytermesztéssel és sertéstartással foglalkozó családi gazdaságot átvevő jogászon át Bólya Boglárkáig

dolgozott ügyvédjelöltként, minisztériumi EU-referensként, az Európai Néppárt tanácsadójaként, majd főosztályvezetőjeként, ő volt a horvát csatlakozási szerződés szövegezését végző munkacsoport elnöke, majd az Európai Parlament elnökének jogi tanácsadója, és mindeközben három gyermek édesanyja).

Az kétségkívül mérhetetlen kommunikációs hiba a kormánypárt részéről, hogy mindezek az életrajzok messzemenően ismeretlenek az átlagpolgárok előtt, és az állítólag mindent átható egyoldalú propaganda közepette

de ha máskor nem, hát ezúton rögzítsük a tényeket, hogy ezáltal valóban oldalfüggetlenül rácsodálkozhassunk az elismerésre méltó életutakra, a példás szorgalomra és az istenadta tálentumokra.

Már csak azért is, mert a propagandát mélyen megvető Magyar Péter szemrebbenés nélkül állítja be a Fidesz képviselőjelöltjeit megannyi Deutsch Tamásnak – az persze egy jogos felvetés lehetne, hogy miért pont ő a listavezető, ám

Különösen, mivel akadhatnak választópolgárok, akik számára összességében a legrelevánsabb kérdés mégis az, hogy miként szavaz adott politikus az Európai Parlament plenáris ülésén egy migrációs paktumra vagy az abortusz alapjoggá nyilvánítására és ennek szerves részeként az orvosok lelkiismereti szabadságának megtámadására.