Bár sokan ezzel riogattak, egyetlen önkormányzat sem ment csődbe a durva rezsiárak miatt

Tavaly ilyenkor, a fűtési szezon megkezdésével nemcsak az emberek pánikoltak a váratlanul, egyik hétről a másikra iszonyatosan megemelkedett rezsiárak miatt, hanem az önkormányzatok is megkongatták a vészharangot. Több polgármester is belengette, hogy 

ha nem kapnak állami támogatást; néhányan persze egyenesen csődről beszéltek, ők valószínűleg nem voltak tisztában azzal, hogy egy önkormányzat nem gazdasági társaság, az nem mehet csődbe, hiszen az államháztartás részei, de ez csak a politikai folklór része volt.

Aztán ahogy telt-múlt az idő, és elkerülte az országot a téli rendkívüli hideg, egyre kevesebb hírt lehetett hallani arról, hogy mekkora a baj, jóformán csak a főváros vezetői jöttek elő heti rendszerességgel azzal, hogy már csak hónapok, hetek, napok kérdése és le lehet húzni a rolót – ami persze azóta sem történt meg –, a többi város és falu valahogy szintén túlélte ezt a nehéz időszakot. Ehhez persze kellett a kormány segítsége, a költségvetésből kisegítették a bajba jutottakat 

és az is tény, hogy brutális takarékossági intézkedéseket kellett az önkormányzatoknak bevezetniük, rengeteg intézményüket ideiglenesen vagy végleg bezárták, hiszen a legtöbb helyen nagyjából tízszeresére emelkedett a rezsiköltség.

Idén pedig viszonylag nagy a csend, ez alól megint csak Karácsonyék számítanak kivételnek, továbbá Balmazújváros, ahol tényleg drámai állapotok vannak, miután nem tudnak elfogadni egy költségvetési rendeletet, továbbá a zárszámadást, így nem tudnak fizetni az önkormányzati intézmények munkatársainak. Ennek azonban alapvetően politikai és nem gazdasági okai vannak. 

Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy most önkormányzati fronton minden rendben, de a települések már sokkal felkészültebben vágtak neki az idei télnek, és ami nagyon lényeges, mind a gáz, mind az elektromos áram ára jelentősen mérséklődött 2022 őszéhez képest – mondta el a Mandinernek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke. 

Schmidt Jenő azonban hozzátette, a tavalyi válságot nagyon megszenvedték az önkormányzatok, ennek a kihatásai máig érezhetőek és még sokáig meghatározza a működésüket, jóval kevesebb pénz jut a fejlesztésekre. A legtöbben ugyanis kénytelenek voltak felélni a tartalékaikat vagy annak egy részét, ezt jól jelzi, hogy korábban mintegy ezermilliárd forint volt az összes település betétállománya, ez az összeg mára a töredékére zsugorodott. Azok pedig, amelyek nem rendelkeznek önálló bevételekkel, 

ha kifizetetlen számlájuk akadt, s szerencsére nekik nem okozott túl nagy gondot, ha nem fizettek időben az áramszolgáltatónak, hiszen az MVM állami cég, így nem kapcsolta le azonnal az áramot vagy a fűtést.

A helyzet tehát javult, de a polgármesterek, képviselők nem dőlhetnek nyugodtan hátra. Miután a városok, falvak nem kapják olyan olcsón az energiát, mint ahogy egy bizonyos szintig a lakosság – az MVM a világpiaci árnál jóval többet számláz ki nekik és ehhez jön még a hálózati díj, így a költségeik továbbra is nagyon magasak –, így a vezetőik most is idegesen figyelik az árak alakulását, a fogyasztási mérőik számlálóit, és továbbra is takarékossági intézkedésekre kényszerülnek. Emiatt az önkormányzatok ezen a télen is számítanak állami támogatásra, Tab polgármestere arra számít, hogy 

Van azonban néhány település – sajnos csak meglehetősen kevés –, ahol kevésbé kell aggódniuk a vezetőknek. Ezeken a helyeken ugyanis már évekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy a megújuló energiáé a jövő, és léptek is ennek érdekében. Napkollektorokat szereltek fel az intézményeikre, hőszivattyúkat állítottak be, kihasználják a geotermikus és biomassza-energiát, így az energiakrízist jóval könnyebben vészelik át, őket most irigykedve figyelik a többiek. 

de ehhez rengeteg pénz kellene, az pedig nincs az önkormányzatoknak – mondta el a TÖOSZ elnöke. Uniós források nem állnak rendelkezésre, s ugyan van a magyar kormánynak egy területi operatív programja, ennek vannak az épületekre vonatkozó energiahatékonysági elemei, de ezek még nem indultak el, egyetlen kapavágás sem történt. S ahhoz, hogy érezhető legyen egy település életében a megújuló energia hasznossága, élvezzék az ebből fakadó megtakarításokat, ahhoz több év, számos sikeres pályázat, valamint nem kevés saját forrás szükséges.

A képet az is erősen árnyalja, hogy jövőre önkormányzati választások lesznek, így a hatalmon lévőknek elemi érdeke, hogy népszerű intézkedéseket hozzanak, nyakló nélkül költsék a pénzt fejlesztésekre – egy újonnan elkészült aszfaltút, kicsinosított óvoda sok szavazatot hozhat –, továbbá szociális támogatásokra, ami erősen megviselheti a települések büdzséjét. Schmidt Jenő szerint nem kizárt, hogy ahol lehet, ezeket a módszereket is bevethetik, azonban nem tart attól, hogy ez tömegesen előfordulna, a feltételek nem adottak ehhez és a jogszabályok is meglehetősen szigorúak. 

az önkormányzatok nem tudnak kötvényt kibocsátani, csak szigorú feltételek mellett vehetnek fel hiteleket, s beruházásokat is csak úgy tudnak elkezdeni, ha rendelkeznek komolyabb saját forrással, amiből most meglehetősen kevés van.

S a lakossági támogatások mértéke is erősen korlátozott, a legtöbb településen nem az a kérdés, hogy ezt jelentősen tudják-e növelni, hanem inkább az, hogy a korábbi összegekre rendelkezésre áll-e a pénz, így aki pénzszórással szeretne választást nyerni, az nagyot csalódhat június 9-én – tette hozzá a TÖOSZ elnöke.

Nyitókép: Nagypáli, ahol időben telepítették a megújuló energiaforrásokat, fotó/önkormányzat